Kategóriák
Költségvetés

A 8. kerületi parkolás és az elmaradó bevételek

Április 6-ától díjmentes a közterületi parkolás Magyarországon – a kormány döntése alapján. A fizetős parkolás központi felfüggesztése megfosztotta a helyi közösségeket egy fontos bevételi forrástól, mindemellett elvette a saját közösségi tereik használatáról (és közlekedési szokások befolyásolásáról) való döntési jogot. Közben minden jel arra mutat,hogy az ingyenparkolás marad a karantén után is. Vidéken a jelenlegi nyitással nem vezették vissza a fizetős parkolást.

Ennek apropóján több dolgon is érdemes elgondolkodni, méghozzá: 1) miért fontos, hogy a parkolást az önkormányzatok szabályozzák, 2) mi alapján határozzák meg a parkolás díját, 3) mindez mennyivel járul hozzá az önkormányzat költségvetéséhez, 4) mennyi kiesést jelent Józsefváros számára az ingyenes parkolás bevezetése központilag, és, 5) ha már előkerül az ingyenes parkolás, amin most minden városvezető felháborodik, sorolva az ezzel okozott problémákat, miért biztosítják mégis egész évben, járvány nélkül is a helyi lakosoknak ezt a szolgáltatást teljesen díjmentesen?

Ezekről szól az alábbi bejegyzésem, ami – mint mindig – a 8. kerület példáján keresztül mutatja be a parkolási helyzetet és ezzel kapcsolatos dilemmákat, kérdéseket.

Józsefvárosban több a zöldterület, mint a parkolóhely. Egy icipicivel.

Mielőtt rátérek a piszkos anyagiakra, érdeklődésre tarthat számot néhány parkolással kapcsolatos statisztika a kerületből. Nézzük!

  • Józsefvárosban 2018-ban 20 140 db személygépkocsit tartottak nyilván1)forrás: KSH
  • Közterületen kb. 10 200 db parkolóhely van kialakítva (ebből kb. 9050 a kerület kezelésében levő közterületen, 1150 a főváros kezelésében levő közterületen)2)forrás: korábbi aljegyzői szóbeli közlés, pontos adatot nem ismerek
  • Ingyenes várakozási engedélyből a lakosoknak a parkolóhelyek számánál valamennyivel több van kiadva (tehát valahol 10 és 20 ezer között), pontos számot nem ismerem3)ez is korábbi aljegyzői szóbeli közlés alapján

Tehát sok parkoló van a kerületben. Mekkora területet tesznek ki?4)adatok mind a KSH-ról, kivéve a parkolóhelyek összes területét, ami saját becslés

  • A kerület teljes területe 6,85 km2 = 6 850 000 m2
  • A zöldterületek összes kiterjedése 200 000 m2, ami a kerület 2,9%-a
  • Becslésem szerint a parkolóhelyek összesen 122 000 m2 -t foglalnak el, ami a kerület 1,8%-a. Feltételezésem szerint egy parkolóhely átlag 12 m2 -t tesz ki (kb. 2,4*5 m)
  • Az önkormányzati utak és közterek területe 408 000 m2 , tehát a fenti számok alapján a parkolóhelyek az úttest 25-30%-át foglalják el (ez ránézésre túl magas szám. Feltételezésem, hogy 1) a 408 ezer m2-ben csak a kerületi kezelésű utak vannak benne, 2) a parkolók egy része a járdákon van kialakítva, ami ugyancsak nincs benne ebben a számban).
Autók számára predesztinálva? 2012-es Parking Day Budapest során újraértelmezett közterülethasználat (forrás: facebook)

Tehát bár zöldfelületből még épp’ több van a kerületben, mint parkolóhelyből, de utóbbiak is jelentős mértékű közterületet foglalnak el. Közterületet, ami értéket képvisel a közösség számára. Az, hogy mekkora ez az érték az önkormányzatunk szerint, a következő fejezetben vizsgálom.

A 8. kerület közterületének értéke a legkevesebb a környéken – legalábbis parkolóként használva. Mennyi kocsmateraszként?

Mennyibe kerül a parkolás Józsefvárosban? A kormányzati döntést megelőzően az alábbi óradíjakon lehetett parkolni:5)ld. JGK tájékozató oldala és zóna-térképe

  • Palotanegyedben 440 Ft/óra 8 és 20 óra között (“belső rész”)
  • Körút és Orczy/Fiumei között: 265 Ft/óra, 8 és 18 óra között (“középső rész”)
  • Százados-negyed és Tisztviselőtelep: 175 Ft/óra, 8 és 18 óra között (“külső rész”)

Tehát a belső részben egy teljesen kihasznált nap parkolóhelyenként bruttó 5280 Ft bevételt hoz, a középső részben 2650 Ft-t, és a külső negyedekben 1750 Ft-t. Érdemes megjegyezni, hogy a szomszédos (6., 7. és 9.) kerületek középső részében mindenhol 350 Ft az óradíj, Józsefváros az egyetlen kerület, ahol ebben a zónában negyedével olcsóbban lehet parkolni.

Olcsón parkolni tessék… Parkolózónák Pesten (szaggatott vonallal bekeretezve a 8. kerület, forrás: saját gyűjtés Simple app-ról)

A közterület természetesen nem csak parkolásra alkalmas, ott éttermi teraszt vagy árusító-bódét is el lehet helyezni – természetesen térítés ellenében. Utóbbiak szabályozására és az árszabás megállapítására külön rendelet van érvényben – amelyből februárban egy teljesen újat fogadott el a képviselőtestület (megtekinthető itt), különböző tarifákat megállapítva szinte mindenre a portrérajzolástól reklámkihelyezésen keresztül fenyőfa-árusításig. Én itt most a két legnépszerűbb közterület-használatot hasonlítom össze: a parkolást és az éttermi terasz díját.

12 m2 -es közterület egy havi használatáért fizetendő összeg (áfával):6)megjegyzés: a vendéglátó-terasz esetében a belső körzet nem ugyanaz, mint a parkolásnál. A rendelet ún. kiemelt övezetet határoz meg, amiben a Palotanegyed nagy része mellett a Corvin-köz és Corvin-sétány is beletartozik. Az egyszerűség kedvéért tüntettem fel a táblázatban az alábbi módon. Amennyiben a vendéglátóhely téliesített teraszt üzemeltet, akkor a téli tarifa kb. kétszeresét kell fizetni. Parkolásnál 20 munkanapon keresztüli teljes napi kihasználtsággal számoltam.

parkolás nem helyi lakosparkolás helyi lakoséttermi terasz nyáronéttermi terasz télenéttermi terasz parkolón
belső105 600067 05616 764105 600
középső53 000041 9108 38253 000
külső35 000041 9108 38235 000

A fentiekből az alábbi az alábbi következtetéseket lehet levonni:

  • A közterület “értéke” többszörösen változik annak függvényében, hogy mennyire belső részén vagyunk a kerületnek – különösen igaz ez a parkolóhelyek esetén.
  • Vendéglátóhelyek teraszainak esetén kisebb-nagyobb eltérésekkel közelíti a közterület-használati díj a parkolók esetén alkalmazott díjszabást, azoktól valamivel – a legtöbb esetben – elmarad. A teraszok díjainál valamelyest tetten érhető a kereslet-kínálat alapú árszabás logikája.
  • Nagyon jó dolog 8. kerületi autósnak lenni! Azzal, hogy a kerületben ingyenes parkolásra jogosító engedélyt teljesen díjmentesen igényelhetnek, az autóval rendelkező lakosok akár évi egy millió forintot meghaladó (implicit) támogatásban részesülnek a közösségtől. Sőt, a jelenlegi rendszerben – más kerületektől eltérően – az ingyenes parkolás a teljes kerületre kiterjed. Aminek kétségtelenül megvan az az előnye, hogy nem gondolhatja a Tisztviselőtelepen7)másik külső negyed élő autós, hogy ő harmadannyit ér, mint a palotanegyedi társa, hiszen ő is parkolhat egész évben ingyen Józsefváros belső részében is, amiért – teljes kihasználtság esetén – 1,2 millió forintot kéne fizetnie egy évben. (Azt hogy mit gondol közben az autóval nem rendelkező polgártársunk, azt nem tudom. Alább azért megpróbáljuk kitalálni.)

Fontos kiegészítés – a közterület értéke természetesen nem csak az érte szedett pénzben fejezhető ki, hiszen a közterület foglalásával járó tevékenység esetleges közösségi haszna is belekalkulálandó. Például egy ingyenes közvécé is területet foglal, de senki nem gondolja, hogy közterület-foglalást kéne utána szedni, hiszen az ott nyújtott szolgáltatás növeli a közjót. Sokan gondolják – a felsőszomszédok kivételével természetesen -, hogy a vendéglátó-terasz is jelent közhasznot, hiszen élettel telivé teszi köztereinket. A kérdés részletes kifejtése szétfeszítené jelen bejegyzés kereteit.

A kerület összes tervezett napi parkolóbevétele (bruttó) 6,3 millió forint, ez kb 21%-os fizetőkihasználtságot jelent.

Már látjuk mennyit fizet – a nem helyi – autós a parkolásért, de mennyit jelent mindez az önkormányzat számára? Idén Józsefváros költségvetésébe 1,57 milliárd forint van tervezve parkolási bevétel címen8)költségvetés letölthető innen, táblázatos formában innen. Mielőtt kihámoznánk ebből a számból a kerület büdzséjében ténylegesen maradó összeget, nézzük meg, hogy ez mekkora fizetőkihasználtságot jelent. Egy évben kb. 250 munkanap van, tehát egy fizetős napra jutó bevétel 6,3 millió forint.

Tudvalevő, hogy a kerületben a főbb útvonalak (Körút, Baross, Üllői, Rákóczi, Fiumei, Orczy, stb) és terek (Rákóczi, II. János Pál pápa) a Főváros kezelésében vannak, így az ott elhelyezkedő 1150 parkolóhely után őket illeti a parkolási bevétel (ez összesen 330 millió, napi 1,34 millió forint). Józsefváros költségvetését a maradék, kerületi kezelésben levő utakon, tereken elhelyezkedő parkolóhelyen (kb. 9050 db, tehát ez a túlnyomó többség) szedett parkolási díj gazdagítja (1,24 milliárd, napi 4,96 millió forint, az összes bevétel kb. 80%-a). A bevételek elkülönítésével a két területen elhelyezkedő parkolók kihasználtságára is tudunk külön becslést készíteni, amit az alábbi táblában mutatok be:9)a becslés sok feltételezésen alapul. Nem ismeretes a parkolóhelyek zónák közötti eloszlása, a fővárosi helyeknél azt feltételeztem, hogy az átlagos díj 350 Ft – Körút a legdrágább zónába tartozik -, a kerületieknél 275 Ft – külső kerületek viszonylag nagy területet fednek le

parkoló szám (db)napi össz árbevétel (M Ft, bruttó)parkoló napi bevétele (Ft, bruttó)napi kihasználtság (óra)kihasználtság (%)
Kerületi90504,965482,019%
Fővárosi11501,3411623,330%
ÖSSZ.102006,36182,1821%

Becslésem szerint Józsefváros közterületi parkolóhelyeinek fizetőkihasználtsága kb. 21%-os10)a G7 egy korábbi cikke 25%-ot kalkulált, ami azt jelenti, hogy az idő négyötödében vagy helyi lakosok használják a parkolóhelyeket ingyen, vagy üresen állnak azok.

A parkolási bevétel felét viszi el az üzemeltetési költség.

Az adófizetőket persze inkább az érdekli – főleg emlékezve a parkolóüzemeltetéssel kapcsolatos anomáliákat feltáró dokumentumfilmekre -, hogy mindebből a bevételből mennyi marad Józsefváros költségvetésében. Ennek megállapításához két fő tényezőt kell vizsgálni: 1) mennyi költséggel jár a parkolási rendszer üzemeltetése, 2) mennyit kell átadni a főváros számára a teljes összegből.

  • Ahogy fent említettem, ez 1,57 milliárd egy bruttó összeg, amiből az ÁFA a központi költségvetésbe vándorol. A nettó tervezett bevétel kb. 1,25 milliárd forint.
  • Az összeg fele, nettó 620 millió forint megy el a teljes parkolási rendszer üzemeltetésére, tehát 630 millió nettó bevétel marad a költségvetésnél. Ez az 50%-os “nyereségarány” fővárosi összehasonlításban nem számít rossznak, azonban messze elmarad Bécs 83%-os arányától.11)forrás: G7 cikke a fővárosi parkolás-helyzetről. Megjegyezendő, hogy a cikkben – 2017-es adatokból számolva 73%-os nyereségarányt hoztak ki, ami egyrészt a nagyon vad évek közötti bevétel- és kiadásváltozásokból – ezekkel még érdemes lesz foglalkozni-, másrészt más számolási metódus eredménye
  • A fővárosi és kerületi területek bevételmegosztása bonyolítja még a képet. A teljes kerületi parkolási rendszert a józsefvárosi önkormányzat (azon belül a tulajdonában álló gazdasági társaság, a JGK Zrt.) üzemelteti, a teljes bevétel ide folyik be, azonban a fővárosi szakaszokon beszedett parkolási díjakat (és pótdíjakat, bírságokat) – a megfelelő, arányos üzemeltetési költségek levonása után – később továbbutaljuk a főváros számára. A fővárosi penzum lerovása után a helyi nettó bevétel 992 millió forint, a helyben maradó “nyereség” kb. nettó 490 millió forint.
  • Ezenkívül vannak egyéb tételek (tavaly fel nem használt költségkeret, egyéb kiadások, stb.), amik eredője adja a parkolási vircsaft tervezett 540 milliós pozitív hozzájárulását a kerületi költségvetéshez.

Az ingyenes parkolás általános bevezetése napi 2,5-2,7 millió forinttal rövidíti meg a józsefvárosi közösséget.

Ide-oda repülnek a számok, amikor arról van szó, hogy a kormány döntése pontosan mennyivel rövidíti meg Józsefvárost. Én is teszek egy kísérletet a becslésre. A központilag bevezetett ingyenparkolás veszteségeinél számolásánál a fentieken kívül még néhány más szempontot is érdemes figyelembe venni:

  • Az önkormányzat holnapján olvasható az első negyedévben parkolásból realizálódott bevétel. Már a békeidőbeli január is alacsonyabb összeget eredményezett (10-20%-kal) az időarányosan tervezetthez képest.12)A pontos csökkenés a nagyon szűkszavú adatközlés miatt nehezen megállapítható. Az alacsonyabb bevétel oka az is, hogy a költségvetés tervezésekor – legalábbis a költségvetés képviselőtestületi vitájában ez hangzott el – számoltak egy későbbi parkolásidíj kiigazítással – feltételezem, hogy megszüntessék a fent bemutatott diszkrepanciát. Ezért én 15%-os csökkenéssel számolok.
  • A márciusi számok kb. 20%-kal maradnak el a januáriaktól. Tehát a járvány és a kijárási korlátozások már önmagukban is csökkentették a bevételeket – bár közel sem nullázták őket.
  • Kérdés, hogy a költségek mennyivel csökkennek. Ha nincs mit behajtani, akkor a parkolóőröknek sem kell járniuk a kerületet – azonban a pontos válaszhoz részletesen kéne vizsgálni a költségek struktúráját. Én most azzal a feltételezéssel élek, hogy rövid távon a kiadások változatlan szinten maradnak – valószínűleg a szolgáltatási szerződéseket nem mondja fel az üzemeltető, és parkolóőröket sem bocsájt el a kerület (bár valószínűleg más területen vetik be őket, így igazán prudens megközelítéssel az ő bérüket le kéne vonni a kieső bevételekből). Mindenesetre a kiadások struktúrája megérne egy közelebbi vizsgálatot (bár nagyon kevés adat érhető el nyilvánosan).

A fentiekből arra következtetek, hogy a normál esetben kerületi kasszában maradó nettó 4 millió forint tervezett bevétel helyett a Józsefváros költségvetéséből kieső összeg 2,5-2,7 millió forint naponta.

Ez azt jelenti, hogy csak áprilisban 45 millió forinttal rövidült meg a közösség költségvetése.13)17 munkanap volt április 6-tól kezdve Átszámolva ez pl. 900 család rendkívüli 50 ezer forintos települési támogatását14)további infó itt fedezhette volna.15)Egész hátralevő időszakra ez kb. 500 milliós tétel, azonban egy ilyen esetben a fenti megállapítások már nem állnák meg a helyüket, ezért ezt nem tekintem megalapozott számnak.

Eddig is volt ingyenes parkolás – a helyieknek. És ez igazságtalan.

A fentiek fényében nem meglepő, hogy sok helyi vezető, polgármester indulatosan ostorozta az ingyenes parkolást bevezető döntést – a kieső bevételek és környezetkárosító, torlódást okozó megnövekedett forgalom miatt. A tiltakozást hallva önkéntelenül felmerül az emberben a kérdés: ha baj az ingyenes parkolás, miért tesszük/tettük eddig is lehetővé mégis az összes helyi lakos számára?

Nem gondolom, hogy alapvetésként kéne erre a helyzetre tekinteni, ezért érdemes elgondolkodni azon, hogy mindez mennyibe kerül a közösségnek, mekkora támogatást kapnak ezzel az autótulajdonosok, és – a negatív közösségi hatásokkal járó autózás vonzóbbá tételén túl – miért igazságtalan ez a gyakorlat.

Először is nézzük meg, hogy a helyiek ingyenes parkolása mekkora bevételkimaradást eredményez a közösségnek, így mindez mekkora támogatást jelent a helyi autótulajdonosok számára? Természetesen nem kalkulálhatunk azzal, hogy mindenki az fizetős időszak teljes tartamára igénybe veszi a parkolást, ez – ahogy fentebb is láttuk, több az ingyenes parkolási engedély, mint a parkolóhely – fizikailag sem lenne lehetséges. Ahogy láttuk, a fizetőparkolás kb. 21%-os kihasználtságot eredményez. Tételezzük fel, hogy a parkolóhelyek (díjarányos) fizikai kihasználtsága 70%-os16)persze jó lenne erről konkrét adattal rendelkezni, és 13 ezer parkolási engedély van kiadva. Ebben az esetben az önkormányzat becslésem szerint évi átlag 250 ezer forint implicit támogatást ad az autótulajdonosoknak az ingyenes parkolási lehetőség biztosításával (amire még rájön a fővárosi részek kb. 30 ezer forintja). Természetesen ez az átlag jelentős eltéréseket mutat – biztos van olyan, aki egy percig sem használja a lehetőséget, meg olyan is, aki ennél jóval többet veszi igénybe. Ha a helyi autótulajdonosok ténylegesen kifizetnék az elengedett parkolási díjakat – ami természetesen nem így lenne, hiszen az ingyenes parkolást veszik igénybe ilyen arányban, nem a fizetőst – az a kerületnek nettó 2,5 milliárd pluszbevételt jelentene, ami minden józsefvárosi lakosra leosztva kb. évi 35 ezer forint.

A legnagyobb probléma a helyiek ingyenes parkolásával nem is az, amit a kormányzati intézkedéssel szemben felhozott érvek mondanak, ergo bevételkiesés és jelentős társadalmi károkkal járó autósforgalom-növelés. Hanem az, hogy rendkívül igazságtalan. Saját személygépkocsival a módosabb emberek rendelkeznek, országos viszonylatban a leggazdagabb 10%-ba tartozó háztartás 2,7-szer nagyobb eséllyel rendelkezik saját autóval, mint a legszegényebb 10%-ba tartozó társa.

A fentiek fényében mindenképpen érdemes társadalmi párbeszédet kezdeményezni az ingyenes parkolásról, és a jelen gyakorlat változtatásának lehetőségeiről. A mostani rendszer természetesen nagy népszerűségnek örvend – ezért nem reális (valószínűleg gazdaságilag és városüzemeltetésileg sem lenne megvalósítható) egy azonnali, radikális változás. Ezzel együtt a fenti érveket én elég súlyosnak tartom ahhoz, hogy egy alapos társadalmi diskurzus során minél több helyi megismerhesse az érem mindkét oldalát, és ennek fényében véleményt formálhasson. A közösségi eszmecsere jobb esetben olyan eredménnyel járhat, hogy a parkolás fokozatos, szinte mindenkire kiterjedően díjkötelessé tételével a közösségi optimum felé mozduljunk.

Jegyzetek   [ + ]